Az igazi Rómeó és Júlia

Ezt még általánosban írtam diáknapra. Nincs sok értelme, de szerintem viccesre sikeredett főleg, hogy még rímel is! xD

Rómeó: Megérkeztem. Nem irigylem már a világot,
Mert egyetlen szerelmem, Júlia áll ott.
Júlia, Júlia, gyere elő galambom!

Júlia: Ó szerelmem, légy halkabban ha mondom!

Rómeó: Nem bírok magammal úgy hiányoztál.

Júlia: Tényleg utánam vágyakoztál?
Légyszi, mondj még ilyen kedveset!

Rómeó: Inkább felolvasom neked ezt a verset:
Üdvözöllek szép hajadon
Szép a szalag a hajadon
Nem szúrsz mint a rózsaszál
Ó én kedves Júliám!

Júlia: Én verset nem írtam
A dadustól nem bírtam,
De fogadd el ezt az almát,
Mint szerelmünk zálogát.
S ha eljön a nap mikor már nem szeretsz engem
Akkor fogd ezt az almát, d hajítsd el menten,
Vegyél egy másikat, igazat és szépet
Majd hajítsd el azt is, s kezd újra az egészet.

Rómeó: Azt nem mondom, hogy nem így lesz,
Hogy a szívem örökre tiéd lesz,
És nem cseréllek le egy másik nőre,
És nem lesz más majd szívem őre,
De még itt vagyok veled,
Még én vagyok a kedvesed,
Ölelj meg kedvesem
S mondd azt hogy szerelmem.

Júlia: Csak viccnek szántam a dolgot
És te ezt komolyan is gondolod,
Hogy nem házasodunk össze
És nem leszünk együtt örökre?
Nem mintha másként vélekednék,
Hisz kérőm akad éppen elég,
Paris a gazdag herceg fehér lovon,
Vagy te Rómeó ki az almával oson.

Rómeó: Ó Júlia, mért vagy te Júlia?
Most szívembe döftél te fúria.
Ócska ruhád, zsíros hajad,
Arcod mindig szeplős marad?
Ilyen lányt csókoljak én?
Előbb egy békával kezdeném,
Majd Rózával folytatnám
Az almádat meg eldobnám!

Júlia: Legyen úgy ha azt akarod,
Szívem zálogát eldobhatod
És tudd, megsértettél sokszor
Erre válaszom: Viszlát máskor!

Rómeó: De azért holnap lesz esküvő?

Júlia: Persze