Érdekességek


Ez Eduard Mörike Elfen Lied című költeménye, ami a mangában is többször szerepel.

Eredeti vers:

Bei Nacht im Dorf der Wächter rief: Elfe!
Ein ganz kleines Elfchen im Walde schlief
wohl um die Elfe!
Und meint, es rief ihm aus dem Tal
bei seinem Namen die Nachtigall,
oder Silpelit hätt' ihm gerufen.

Reibt sich der Elf' die Augen aus,
begibt sich vor sein Schneckenhaus
und ist als wie ein trunken Mann,
sein Schläflein war nicht voll getan,
und humpelt also tippe tapp
durch's Haselholz in's Tal hinab,
schlupft an der Mauer hin so dicht,
da sitzt der Glühwurm Licht an Licht.

"Was sind das helle Fensterlein?
Da drin wird eine Hochzeit sein:
die Kleinen sitzen bei'm Mahle,
und treiben's in dem Saale.
Da guck' ich wohl ein wenig 'nein!"

Pfui, stößt den Kopf an harten Stein!
Elfe, gelt, du hast genug?
Gukuk!

Fordítás (by Ttevi):

Éjszaka a faluban a csősz kiált: Tizenegy!
Az erdőben alszik egy egész pici elfecske.
Azt hiszi, a völgyből kiáltja nevét a fülemüle,
Vagy Silpelitet hallja - nem csal a füle?

Kidörzsöli szeméből az álmot,
Kibújik csigaházából,
Olyan, akár egy ittas ember,
Hisz nem aludt jól az éjjel.
Sántikál hipp-hopp
Át a völgyben a mogyoróson.
Szorosan a falhoz lapul,
Fénylő szentjánosbogarat lát ott alul.

"Mi ez a világos ablak?
Hamarosan láthatunk majd lakodalmat:
A kicsik odakint várnak, ülnek,
Míg a többiek a terembe be nem kerülnek.
Odabent egy nem fog elhangzani...
Legalábbis ezt szeretném hallani..."

Pfuj, fejét egy kemény kőbe verte,
Elf, nemde, te tetted?
Kukukk