DearS






Cím: DearS
Kategória: TV
Epizódok: 12
Műfaj: Vígjáték, Akció, Természetfeletti, Romantika
Kiadás éve: 2004
Rendezte: Iku Suzuki
Eredeti történet: Peach-Pit
Írta: Takao Yoshioka
Zene: Tomoki Hasegawa
Stúdió: MSJ








Egy éve már annak, hogy különleges űrlények balesetet szenvedtek és a Földön ragadtak, ők a DearS-ek. Azóta megkapták a japán állampolgárságot és rendkívüli intelligenciájuknak köszönhetően hamar elsajátították a földi szokásokat, ráadásul szépségüknek köszönhetően nagy népszerűségnek örvendnek az emberek közt. Azonban van köztük egy DearS, Ren, aki nem tudta elvégezni a szocializációs programot, emiatt elzárva tartották, míg egy szállítás közbeni baleset során kiszabadult és egy szál pokrócban kószált az utcán. Végül egy Ikuhara Takeya nevű fiú talált rá és éppen hogy sikerült megmentenie a lányt egy száguldó kamion elől. A mentőakció utáni pillanatban viszont az emberek számára szokatlan dolog történt: Ren szinte szertartásosan kezet csókolt Takeyának, majd hirtelen elájult. Takeya mindezek után nem hagyhatta magára a szinte pucéran fekvő lányt, így minden űrlény előítéletét figyelmem kívül hagyva, elvitte a lakásába. Otthon kiderül, hogy az ájulás okát az éhség okozta, így hát Takeya enni adott neki, de Ren semmilyen emberi tevékenységet nem ismer. Ráadásul, ha Takeya egyenlőre nem is tudja, a kézcsók egy DearS rituálé volt, miszerint Ren ezentúl a gazdájaként tekint a fiúra. Ezennel pedig önkénytelenül rá hárul a feladat, hogy megtanítsa beszélni, enni, fürödni és egyéb fontos dolgokra újdonsült "szolgáját", mégis a legnagyobb kihívást az okozza, hogy titokban tartsa Ren létezését, ami persze nem fog sokáig sikerülni…

A Dears egy kellemes ecchi-vígjáték, kellő romantikával megfűszerezve. A grafika, mivel elég új animéről van szó nagyon szép és bővelkedik chibi jelentekben, a zene, főleg a betétdalok, pedig remekül visszaadják a történet bohókás-űrlényes hangulatát. Ajánlhatom bárkinek, aki egy kis könnyed szórakozásra vágyik és az se tántorodjon el, aki nem túlzott ecchi rajongó, mivel nem azon van a fő hangsúly :)